Illusztráció a COVID-19 vírusról elektron mikroszkóp leképezésről. © Shutterstock/Midnight Movement
A vadvilág hozzájárul az élelmiszer biztonsághoz és számos helyi közösség megélhetéséhez. Habár fontos, hogy húst együnk, olyan módon, ami biztonságos az emberi szervezetnek, az is fontos, hogy ez fenntartható legyen az állati populációknak.A COVID-19-t is, mint az Ebola-t, vírus okozza, amely állatoktól érte el az embereket. A COVID-19 valószínüleg denevérektől ered és lehetséges, hogy megfertőzött már más emlősöket az emberek előtt.
A COVID-19 okozta halálozás leginkább a 60-70 éves korosztályt fenyegeti. Az emberi élet védelme nagy nyomást jelentett a fejlett országok egészségügyi szolgálatai számára és ma ugyanez történik a feljövő gazdaságú országokban is. Ennek a járványnak a természet megőrzésére nézve is lesznek következményei. Közülük egy az életminőség széleskörű csökkenése, amit az emberek több forrás felhasználásával próbálnak kompenzálni, nem mindig fenntartható módszerekkel. De kedvező változások is történhetnek a klímaváltozás szempontjából, mint hogy többen fognak otthonról dolgozni, és kevesebb fosszilis üzemanyagot használnak fel a távolsági utazásokhoz.
Tartamos megoldások
A főemlősöket jó látni, de veszélyes megenni. © Shutterstock/Julian Popov
A jövő érdekében azonnali és hosszabb távú intézkedéseket is meg kell tenni. Megfontoltan kell gondolkodni, hogy ne tegyünk olyat, ami a környezetet vagy saját magunkat veszélyezteti. Egyesek például olyanokat javasolnak, mint hogy ne együnk állatokat, sőt ne is találkozzunk állatokkal. Tény azonban, hogy az emberek az évezredek során alkalmazkodtak a vad és a házi állatok baktériumaihoz és vírusaihoz. A szervezetünk is rengeteg hasznos mikroorganizmust tartalmaz. Életünk során mindenféle állattal kapcsolatba kerülünk, a talajban élő rovarlárváktól, a házaink környékén élő madarakig és emlősökig. Vitathatatlan azonban, hogy minden húsnak, ami vad eredetű egészségeseknek és fenntarthatónak kell lennie.
Ebből a szempontból különösen a hozzánk közeli fajokkal kell óvatosnak lenni. Úgy tűnik, hogy a fertőző betegségek nem indulnak hidegvérű állatokból, mint a halak vagy a hüllők, de a ránk leselkedő kockázat nagy a főemlősök és a denevérek által hordozott egyes betegségek esetében. Bölcsnek tűnik, hogy ne együnk főemlősöket és hogy ne érintkezzünk denevérekkel, illetve az extrétumaikkal. Őrültség és embertelen dolog is élő vad állatokat a húspiacokra vinni. De mégis, mi értelme lenne az olyan állatokkal való érintkezést megtiltani, amikhez már alkalmazkodtunk, vagy amik semmilyen kockázatot sem jelentenek a számunkra? Semmi. Ez is őrültség, különösen ha a szabályozott és fenntartható hasznosítás egyébként arra ösztönzi az embereket, hogy együtt éljenek ezekkel a fajokkal és megőrizzék az élőhelyeiket. A természetnek minden támogatásra szüksége van, amit azok az emberek adhatnak, akik értékelik az egészséges ökoszisztémák termékeit.
Azonnali megoldások
A COVID-19 utálja a szappant!
© Shutterstock/Red Confidential
Először is, a legfontosabb dolog, hogy az emberek ne fertőzzék meg egymást. A COVID-19 biológiáját ismerve azt mondhatjuk, hogy a vírus csak vizes felületeken és a vízcseppekben tud terjedni, egyébként helyben elpusztul. Ezért, a következőket kell tennünk:
● Az emberek közötti távolságtartás, hogy elkerüljék a kilégzett levegő mikrocseppjeivel való érintkezést;
● Ne utazzunk csoportosan vagy gyülekezzünk csoportokba, mert az mindkét előbbi kockázatot növeli.
• viseljen maszkot, ha zárt környezetben sok ember veszi körül vagy tömegben van;
● Mindig mosson kezet és fertőtlenítse a felületeket, annak érdekében, hogy a vírus ne kerülhessen a szembe, az orrba, vagy a szájba;